A hangversenylátogató tízparancsolata

Egy hangverseny akkor válhat a közönség és a művész számára is igazán emlékezetessé, ha mindketten zavartalanul át tudják adni magukat a művészetnek, és ezt az élményt nem zavarja meg semmi. A művész koncentrációját és a nézők odafigyelését is segíti, ha a közönség megtartja azokat az évszázados szokásokat, amelyek a világ legrangosabb koncerttermeiben íratlan szabályként érvényben vannak ma is. Íme a hangverseny-látogató tízparancsolata:

1. Előadásról ne késs. Ha mégis elkéstél, csak taps alatt foglald el a helyedet. Ne felejtsd el, hogy a díszpáholyba kizárólag magasrangú meghívottaknak illik ülni.
2. Válassz az alkalomhoz illő öltözetet.
3. Minthogy mindenfajta zene kezdete és vége a csend, a hallgatóság számára is szigorúan kötelező, hogy csendben legyen. Zene közben ne beszélgess, ne lapozz, ne mocorogj.
4. Ne csomagolj ki édességet, cukorkát, ne egyél, ne igyál.
5. Előadás közben ne távozz, illetlenség csupán a hozzátartozódat meghallgatni.
6. Ne énekelj, ne vezényelj – se kézzel, se lábbal. Ez nem a te dolgod!
7. Ne fotózz, főleg villanófénnyel ne.
8. Kapcsold ki a mobiltelefonodat.
9. Tapssal – és csak tapssal – jutalmazd az előadót. Illik megtapsolni a színpadra felvonuló együttest, szólistát és karmestert. Nem illik tapsolni a tételek között.
10. Ne ünnepelj füttyel, ovációval, bekiabálással, dobogással, ne tombolj. Ha nagyon tetszett az előadás, inkább vigyél virágot a fellépőnek.

(Schiff András: A zenéről, zeneszerzőkről, önmagáról, Vince Kiadó, 2003,  című könyve alapján)